Talaj-porozitással kapcsolatos információk - Tudja meg, mi teszi a talajt porózássá

A növényigények kutatásakor gyakran javasoljuk, hogy ültessen gazdag, jól vízelvezető talajba. Ezek az utasítások nagyon ritkán mutatnak részleteket arról, hogy mit jelent „gazdag és jól kifolyó”. A talajminőség mérlegelésekor általában a szilárd részecskék textúrájára koncentrálunk. Például homokos, agyagos vagy agyagszerű? Ugyanakkor ezeknek a talajrészecskéknek, az üregeknek vagy pórusoknak a terei képezik leggyakrabban a talaj minőségét. Mi teszi a talajt porózusá? Kattintson ide a talaj porozitással kapcsolatos információkért.

Talaj porozitással kapcsolatos információk

A talaj porozitása vagy a talaj pórusterülete a talaj részecskéi közötti kis üregek. A meleg talajban ezek a pórusok elég nagyok és bőségesek ahhoz, hogy megtartják a vizet, az oxigént és a tápanyagokat, amelyeknek a növényeknek a gyökereken keresztül kell felszívódniuk. A talaj porozitása általában három kategóriába tartozik: mikropórusok, makropórusok vagy biopórák.

Ez a három kategória leírja a pórusok méretét, és segít megérteni a talaj áteresztőképességét és a vízmegtartó képességét. Például a víz és a makro-pórusokban levő tápanyagok gyorsabban veszítik el a gravitációt, míg a mikro-pórusok nagyon kicsi tereit a gravitáció nem befolyásolja, és hosszabb ideig tartják a vizet és a tápanyagokat.

A talaj porozitását befolyásolja a talaj részecske textúrája, a talaj szerkezete, a talaj tömörödése és a szerves anyag mennyisége. A finom textúrájú talaj több vizet képes visszatartani, mint a durva textúrájú talaj. Például az iszap és az agyag talaj finomabb textúrájú és szubmikró-porozitással rendelkezik; ezért képesek több vizet visszatartani, mint durva, homokos talajokon, amelyek nagyobb makropórusokkal rendelkeznek.

Mind a finom textúrájú, mind a mikropórusú talaj, mind a durva talaj makropórusokkal rendelkező talajok tartalmazhatnak nagy üregeket, biopórusok néven ismertek. A biopórák a földigiliszták, más rovarok vagy bomló növényi gyökerek által létrehozott talajrészecskék közötti terek. Ezek a nagyobb méretű üregek megnövelhetik a víz és a tápanyagok áthatolásának sebességét a talajban.

Mi teszi a talajt porózusnak?

Míg az agyag talaj kicsi pórusai a vizet és a tápanyagokat hosszabb ideig képesek visszatartani, mint a homokos talaj, maguk a pórusok gyakran túl kicsik ahhoz, hogy a növény gyökerei képesek legyenek megfelelő felszívódásra. Az oxigénnek, amely egy másik fontos elem a talaj pórusaiban a növények megfelelő növekedéséhez, szintén nehéz lehet az agyagtalaj áthatolása. Ezen túlmenően a tömörített talajok csökkent pórusterülettel bírnak a növények fejlődéséhez szükséges víz, oxigén és tápanyagok tárolásához.

Ez azért fontos, hogy tudjuk, hogyan lehet porózus talajt elérni a kertben, ha egészségesebb növényi növekedést akarunk. Tehát hogyan hozhatunk létre egészséges porózus talajt, ha agyagszerű vagy tömörített talajon találjuk magunkat? Ez általában olyan egyszerű, mint a szerves anyagok, például tőzegmoha vagy kerti gipsz alapos keverése a talaj porozitásának növelése érdekében.

Agyagtalajba keverve például a kerti gipsz vagy más meglazuló szerves anyagok felnyithatják a talajrészecskék közötti pórusrészt, felszabadítva a víz és a tápanyagok beragadtá válását a kis mikropórákba, és lehetővé téve az oxigén behatolását a talajba.